OKT 15: Bp. Rozália Téglagyár - Dobogókő

OKT 15. Bejárva: 2013. 05. 02-03. Budapest felől

Az első májusi hétvégén - 2 nap szabadsággal megtoldva - terveztük bejárni a 15. és 16. szakaszt. Tanulva a korábbi túrákból, és látva a szintvonalak meredekségét, úgy gondoltuk, hogy ezt a két szakaszt 3 napra bontjuk. De nem csak amiatt döntöttünk így, hogy kicsit kíméljük magunkat, hanem hogy a Kékről itt-ott letérve a környék látnivalóihoz is eljussunk.

Május 2-án délelőtt értünk a Rozália Téglagyár már ismerős épületéhez, hogy az ott található bélyegzővel megnyissuk az Országos Kéktúra 15. szakaszát.

 Bélyegzés a Rozália Téglagyárnál

 

Utunkat az Aranyhegyi-Patak mellett folytattuk, ami kb. 800 méter hosszan halad párhuzamosan a 10-es út mellett, majd a K jelzés keresztezi az utat. A Kövesbérci út kaptatóin haladtunk felfelé, hogy a 140 méter magasságból a 270 méteres  tetőig jussunk.

 Visszapillantva a téglagyár épületére

 

Az út enyhén ereszkedni kezd, ahogy beérünk Pilisborosjenő településre. Azonban csak a falu szélét érintjük, a Vendel-Hegy és a Kálvária mellett elhaladva ismét a fák között találjuk magunkat.

A településtől pár száz méterre található a K jelzéstől picit távolabb a GC1000 jelzésű geoláda.

 Kilátás a geoládától

 

Egy rövid pihenőt követően visszamásztunk a K jelzésre, és tovább haladtunk. Hamarosan a fák közül balra lent megpillantottuk a Teve-Sziklát.

 Teve-Szikla

 

A földtörténet triász korszakában, kb. 220 millió évvel ezelõtt keletkezett a Teve-sziklát alkotó fõdolomit. Ennek a karbonátos kõzegnek az anyaga az árapály övben ülepedett le, sekély tengerrel borított, tenger alatti hátságokon. Kb. 25-37 millió éve, a földtörténet oligocén idõszakában a dolomitot kovás, forróvizes oldatok járták át, amitõl keménysége és ellenállóképessége megnõtt. Napjainkra az ellenállóbb, kovásodott részek kipreparálódtak, és érdekes formájú sziklaalakzatokként meredeznek a magasba, míg a könnyen aprózódó, porló dolomitot a jelenkori erózió is erõsen pusztítja. Forrás: karpat-medence.hu

A K jelzés pár száz méter után jobbra elkanyarodik, azonban érdemes kicsit tovább menni, mert egy nem mindennapi helyre látogathatunk el. Itt van ugyanis az Egri Vár. Ez a vár azonban még 100 éves sincs, és nem is őseink építették. Ez egy díszlet, az Egri Csillagok forgatásának helyszíne.

 Egri Vár. Időtálló díszlet

 

A forgatás több, mint 40 éve, 1968-ban zajlott. A Néphadsereg katonái kerültek a várfalakra, közel 3500 kiskatona játszotta a magyar és török harcosokat. Sokan sok vicces történetet ismernek a forgatásról, talán a legismertebb, hogy karóra volt az egyik török kezén. Nos, a történet igaz, csak épp nem a filmen látszik az óra, hanem a forgatási szünetben.

 Karóra a janicsáron, kép forrása: urbanlegends.hu

 

A vártól visszatértünk a K jelzésre. Meredek kaptató indul felfelé a Nagy-Kevély oldalában, majd elkanyarodik balra a Kevély-Nyereghez. Itt található a 15. szakasz második pecsételő helye. A tisztáson két bélyegző is van, mindkettő fém. Érdemes azt használni, ami távolabb van az esőbeállótól, mert egy kicsit szebb lenyomata van.

 Kevély-Nyereg. Ritka, hogy mind a 4 sávjelzés egyszerre találkozzon.

 

A Nagy-Kevély egy 534 méter magas sasbérc a Pilis hegységben. Közvetlen szomszédságában található déli irányban Pilisborosjenő, északnyugati irányban Csobánka, míg kissé távolabb északkeleti irányban Pomáz, keletre Budakalász és Budapest III. kerülete, délkeletre Üröm. A Nagy-Kevély tövében található a zöld jelzésen délkeleti irányban az Egri csillagok filmváltozatának forgatási helyszínéül felépített vár, a kék jelzés mentén délre pedig a Teve-sziklák. A hegy lejtőit a török hódoltság után letelepedett szerb lakosság „kovily”-nak nevezte el, ami árvalányhajat jelent. Szerb nyelvterületen így nevezik azokat a hegyoldalakat, amelyek legeltetésre alkalmatlanok, és csupán árvalányhaj terem rajtuk. A „kevély” szó Faludi Ferenc nyelvújító leleménye és a „kovily” csak a 19. században lett kevély. Csúcsán egykor háromszögelési gúla és kilátó állt. A csúcstól északnyugatra, a Kevély-nyeregben, az 1990-es években leégett Kevély-nyergi turistaház romjainál számos turistaút fut össze: az Országos Kéktúra kék sávja, zöld sáv, piros sáv (ez vezet keresztül a csúcson is), a sárga sáv és a csúcsot elkerülő piros négyzet. Minden év májusában itt halad át a Kinizsi Százas teljesítménytúra. Az Egri vár felől a Kevély-nyeregbe felvezető út 1962 óta Redlinger Adolfnak, a Természetbarátok Turista Egyesülete egykori elnökének nevét viseli. Forrás: Wikipedia

Egy rövid kitérőt tettünk az S jelzésen, hogy megnézzük a Mackó-Barlangot (más néven Kis-Kevélyi-Barlang). Mackókkal nem találkoztunk, de mint kiderült, onnan kapta a nevét a barlang, hogy az ásatások során több medve fogat, csontot és ezekből készült eszközöket is találtak benne.

 Mackó-Barlang

 

Kis-kevélyi-barlang (Mackó-barlang) Régészeti értékei alapján 1988 óta fokozottan védett természeti érték a Pilis-hegységben. Bejárata a Kis-Kevély É-i oldalán, a Csobánkáról a Kevély-nyeregre vezető sárga jelzésű turistaút mellett található. Első leírója Novák Dániel volt, akinek 1837-ben megjelent, Buda 's Pest vidékének regényes rajza, nevezetességei című cikkében szerepel. Tudományos jelentőségére 1871-ben Koch Antal hívta fel a figyelmet. A triász időszaki mészkőben, tektonikus hasadék által meghatározott irányban kialakult barlang egy fokozatosan csökkenő szelvényű, nagyméretű csarnokból és ebből vízszintesen, majd a terem végéből felfelé törő, néhány m2 szelvény méretű oldaljáratból illetve kürtőből áll. A bejárati csarnok első régészeti feltárását Hillebrand Jenő 1912-14-ben, majd 1957-ben Vértes László végezte. Rétegsora az egyik legértékesebb felső pleisztocén őslénytani és régészeti leletanyagot tartalmazta. A számtalan őskori állati csont mellett (rénszarvas, ló, barlangi medve, hiéna, ősszarvasok, őstulok, gyapjas orrszarvú) több rétegben az itt élt ősember leleteire bukkantak. A Pilisszántói kultúrához tartozó, mintegy 145 kovaeszköz zöme retusálatlan penge, de néhány retusált penge, árvéső, kaparó, fúró is előfordult. A csontleletek közül az átfúrt szarvasphalanx és a madárcsontból készült ár a legértékesebb. Szabadon látogatható, bejárása csak világítóeszközt igényel. Forrás: termeszetvedelem.hu

 Hillebrand Jenő: A Kiskevélyi Barlangban 1912. évben végzett kutatások eredményei (159. oldal)

 

Visszatérve a kék jelzésre, körülbelül 1km séta után jobb kéz felé feltűnnek Csobánka házai. A településre nem megy be a K jelzés, viszont elhalad egy romos épület, a volt Sumica Kemping épülete mellett. Néhány táblán a településről és a környékről tudhatunk meg érdekességeket.

 Csobánka mellett

 

A település neve az iráni “suban” szóra vezethető vissza, amely pásztort jelent. A “csobán” szavunk a honfoglalás korára vezethető vissza. A középkori alapítású, de valószínűleg a kelta-római maradványokra épült Csobánka község és környéke – az egykori Borony – az őskortól lakott színhely. Lakossága a török időszakban csaknem teljesen elpusztult. A többi nemzetiség – így a sváb, a szlovák, a cigány – az 1700-as években telepedik le a faluban. A XVIII. század elején már élnek svábok Csobánkán, az 1725-ös összeírásban “Német Mihály molnárt” név szerint is szerepeltetik. A Thüringiából érkező német családok a század közepén ideköltöző magyarokkal együtt újjáépítették a török idők óta romokban álló mai ófalut. A szlovákok a század második harmadában települnek ide, családneveik 1736-ban jelennek meg egy összeírásban. A cigányság 1760 után talál otthonra a faluban, eleik a kovácsmesterséget űzték. 1737-ben Csobánka a Wattay család birtokában volt. Az ortodox templom 1746-ban, a római katolikus templom 1842-ben épült. A szerbek nagy része 1920, majd 1945 után hazaköltözött ősi földjére, a helybéli svábokat – 1310 főt – az 1945-ös potsdami konferencián elhatározottak szerint, 1946. március 15-16-án kitelepítették a németországi Wertheimbe. Helyükbe visszatelepített felvidéki magyarok, az Alföldről jászladányiak és csángó beköltözők érkeztek. Forrás: csobanka.hu

Hamarosan keresztezzük a Pilisvörösvárat és Csobánkát összekötű műutat (ez a Csobánkai-Nyereg), majd a kék kerékpárút jelzéssel egy útvonalon haladunk a Macska-völgy mellett. A völgyben található a Macska-Barlang, amit kb. 500 méteres kitérővel megnézhetünk, ha a K jelzésről letérünk a kék barlang jelzést követve.

 Elhagyva a Csobánkai-Nyerget

 

A tikkasztó - majdnem 30 fokos - májusi hőségben jócskán fogyni kezdett ivóvíz készletünk. A térkép szerint hamarosan elérkezünk a Szent-Kúthoz, ahol fel tudjuk tölteni készletünket.

A K jelzés egy jobb kanyart követően ismét visszatalált a hűs erdőbe. Útbaejtettük a GCCsob geoládát, mielőtt megérkeztünk a Szent-Kúthoz.

 Szent-Kút. A tábla szerint vize majdnem mindenre gyógyír :)

 

Az egyházi jóváhagyással nem rendelkező szentkút tisztelete az 1860-70-es években keletkezett. 1913-ban a falut bemutató könyvecske szerint Urbánéknak megjelent a Szűzanya a forrásnál. 1949 május 3-án a tavaszi búcsún részt vett 19 éves Erdei Matild súlyos bénulásból meggyógyult, a Historia Domus 1950 szerint. Forrás: Wikipedia

Az út ereszkedik 200 méteres magasságig, majd bal kanyar után folytatódik tovább.

 Elágazásnál balra, irány Pilisszentkereszt.

 

Helyenként szűkös, de jól járható ösvényen halad tovább a kék jelzés, hol kicsit emelkedik, majd enyhén ereszkedik. Hamarosan hallani lehet a Kovács-Patak csörgedezését is, ahogy megérkezünk a szurdok tanösvény végén található pihenőhelyhez.

 Szurdok

 

Mintha a Rám-szakadékban lennénk, több fahíd is keresztezi a szurdokot, ahogy az út cikk-cakkban halad. Kb. 400 méter után pihenőhelyhez érkeztünk.

A Dera (Kovács) – patak mélyítette szurdokvölgy a Pilis mészkőszirtjeit és a Visegrádi-hegység vulkanikus kőzeteit elválasztó törésvonal mellett található. A meredek szurdokvölgyet a patak alakította ki, amely ma búvópatak jelleggel hol eltűnik, hol újra feltör. A festői völgyben kis bukók, vízesések, kimosott sziklaformák találhatók. A kelet-nyugat irányú, nagyon meredek szurdokvölgy még a legnagyobb kánikula idején is üdítően hűvös klímával rendelkezik. A patakban apró rákokat, különböző ízeltlábúakat figyelhetünk meg. A szurdok geológiai értékét elsősorban az adja, hogy a patak által kivájt völgy meredek falai kiválóan feltárják a földtörténet középkorának triász időszakában képződött dachsteini mészkő formáció vastag padjait, valamint a kőzetrétegek mozgását. Forrás: parkerdo.hu

A környék régi mesterségének emléket állítva, egy ma már omladozó mészégető mellett haladtunk el. A Másfélmillió Lépés Magyarországon sorozatban talán pont ezt láttuk még "működés közben".

 Romos mészégetők

 

A Kanyargós-Patakot több helyen is kereszteztük, majd feltüntek Pilisszentkereszt első házai, ahogy beértünk a településre. A Pomázi úton haladva a Pilisszántói elágazás bal oldalán találjuk a Felső Kocsmát, mely bélyegzőhely is.

 A Felső Kocsma. Gumibélyegző rendben, nagyfröccs 140 Ft.

 

Pár utcányira a kocsmától elfoglaltuk szálláshelyünket is. Az éjszaka rövid volt. Több órán keresztül eszméletlen dörgés-villámlás volt, és hatalmas felhőszakadás. Mi ugyan megúsztuk, de a környező településeket jégeső is érte, több helyen villámárvíz keletkezett. Akkor már gondoltuk, hogy másnap ázott ösvényekkel és megduzzadt patakokkal, vízfolyásokkal kell számolnunk.

 Pilisszentkereszti reggel

 

Másnap reggel - bár sokat nem tudtunk aludni a vihar miatt - korán útnak indultunk. Elköszöntünk szállásadóinktól, betértünk még egy kis boltba néhány zsemléért és a nélkülözhetetlen 1-1 szelet csokiért.

A falut elhagyva a K jelzésen próbáltunk viszonylag tempósan haladni, de az éjszakai vihar kitett magáért. Vízátfolyások keletkeztek, minden saras volt, így nehezen haladtunk.

 Úton Dobogókő felé

 

Dobogókői folyamatosan emelkedik az út, hisz Pilisszentkereszt 350 méteres magasságából el kell jutnunk 700 méter magasra.

A K jelzés kb. 1,5 km után találkozik a K körút jelzéssel. A térkép szerint rövid kitérővel felkereshető a Kamilla-Forrás. A forrást néhány éve újították fel, nagyon szép moha ágyáson keresztül csordogál a vize.

Visszatérve a K jelzésre, emelkedővel folytattuk utunkat. Hamarosan jobb kéz felé hatalmas sziklák tűntek fel, megérkeztünk a Zsivány-Sziklákhoz.

 Zsivány-Sziklák

 

A sziklákat elhagyva K jelzés találkozik a piros körúttal, és egyre több pihenőpadon pihenhetjük ki a fáradalmakat. A sok pad, és a növekvő turista forgalom már jelezte, hogy közel Dobogókő.

 Meghajlott fák

 

Az út elkanyarodik jobbra és áthalad egy kis fa hídon. Itt figyeljünk oda, mert a régi K jelzés jelei még láthatók (bár az ösvény már nincs kitaposva), és könnyen eltévedhetünk. Menjünk át a fa hídon, és haladjunk a körút és a S jelzéssel párhuzamosan a jól látható K jelzést követve.

Lassan eltűnnek a fák, és beérkezünk a dobogókői nyaralók közé. Néhány száz méter után keresztezzük a műutat és szemben feltűnik a menedékház, melynek bejárata mellett bal oldalon találjuk a bélyegzőt. Itt ér véget az Országos Kéktúra 15. szakasza.

 Báró Eötvös Lóránd menedékház

 

 Az OKT 15 (és néhány kisebb kitérő) szintmetszete