Téli Sóút

Miért sóút? Honnan ered a név?

Az erdélyi és máramarosi bányákból származó sótömböket ezeken az ún. sóutakon juttatták el eleink az ország közepébe. Az egyik legjelentősebb és legrövidebb sóút a Pest - Szolnok közötti volt, melyet egészen a 19. századig használtak. A vasút térhódításával a jelentősége csökkent. Egyes szakaszai szilárd burkolatot kaptak, ám sok helyen csak a földutak maradtak meg, amiken manapság már csak a mezőgazdasági járművek közlekednek. Vagy épp a túrázók, akik bejárják a sóút Tápiószele és Szolnok közötti 34 kilométeres szakaszát. 

Megérkezés Tápiószelére fél nyolc után pár perccel.

Közel 200 induló nevezett az idei Téli Sóútra.

Elindultunk. A település határában kereszteztük a Tápió-Patakot, majd a sárga jelzést követtük.

A teljes szintemelkedés csupán 50 méter volt a 34 km alatt.

Az első ellenőrző pont.

Lassan megérkezünk a második ellenőrző ponthoz is. Az út mellett számos feszülettel találkozhatunk.

Cicasimogatás és télifagyizás a Pokoltanya ellenőrző ponton.

Végtelennek tűnő egyenes szakaszokon haladtunk...

... romos tanyák mellett.

Megyehatár. Még félúton sem járunk.

A Téli Súót inkább sárúttá változott a februári tavasz miatt.

Mondom.

Közeledünk Szolnok felé.

A "pléh Krisztus" Szolnok határában.

Az Abonyi úti vasúti megállóhely közelében. Az utolsó néhány kilométeren már nem volt őszinte a mosolyunk :)

Végre. A célállomás, a Víg Bakter söröző.

És a jól megérdemelt virsli + mustár és a forralt bor. Úgy terveztük, hogy 7 óra alatt teljesítjük a távot. A GPS szerint 6 óra 59 perc 43 másodperc alatt sikerült :)

Nagy köszönet a szervezőknek, és gratulálunk a résztvevőknek!