Turistajelzések rendszere

Mi, akik rendszeresen túrázunk már természetesenek vesszük a turistajelzések meglétét. Kék, piros, sárga, zöld, kör, négyzet, sáv, stb. Egyszer egy fán tűnnek fel, máskor köveken vagy épp kerítésen találkozunk velük. Biztos felmerült már bennetek is a kérdés: van jelentése a színeknek és formáknak? Első ismeretterjesztű cikkünkből megismerhetitek a turistajelzések jelentését. A Magyarországon használt turistajelzések rendszerét 1930-ban dolgozták ki, de történetük sokkal régebbre nyúlik vissza. A jelzések kialakításában és használatában nagy szerepe volt az 1873-ban megalakult Magyarországi Kárpátegyletnek, mely elsődlegesen a Magas Tátra feltárása, utak kiépítésére szakosodott. Az első magyarországi jelzett turistaút a mai Mátrafüredről (korábbi nevén Bene) vezetett a Szt. László forrást érintve Mátraházáig. Ez az út ma a piros sáv jelzés, a Széky István út.

 Az első jelzett turistaút

Kezdetben a jelzések ötletszerűek voltak. Számokat, betűket, különböző formákat használtak. A Magyar Turista Szövetség kezdeményezésére 1930-ban elkészült az egységes jelzésrendszer, amit a mai napig is használunk. A szisztémát Dr. Strömpl Gábor találta ki. Mikor Strömpl előállt a javaslataival, már nem voltak magas hegységek Magyarországon, ezért az utak rangsorolását nem a nehézségük, vagy veszélyességük, hanem a turistafontosságuk adta. A legfontosabb útvonalak mindig a sáv jelzésen haladnak, a színsorrend a következő lett: kék, piros, sárga, zöld.

Az érdekesebb helyek nem mindig találhatók meg közvetlen a sáv jelzéssel ellátott vándorutak mentén, ezeket néha kisebb-nagyobb letéréssel kereshetjük fel. Az ilyen leágazásokat hívjuk funkcionális mellékutaknak. Minden esetben a sáv jelzésből ágaznak le, színük azzal megegyezik, alakja pedig funkciójára utal. Ilyen alakok pl.: kereszt, kör, négyzet, háromszög,L betű, omega, pecsét, T betű.

Nézzük sorban a jelzéseket:  

 

Vándorutak (sáv jelzés)

 A kék sávjelzést használjuk a hosszútávú, legfőbb országos utak jelzésére (Országos Kéktúra, Alföldi Kéktúra, Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra), továbbá egyes térségi jelentőségű fő útvonalak jelzésére is (pl. Bükki, Börzsönyi, Balatoni, Soproni vagy Gödöllői Kék).

 Piros sáv jelzéssel jelöljük a megyei vagy regionális jelentőségű vándorútvonalakat, melyek olykor több tájegységen vezetnek át (pl. Pest megyei, Közép- ill. Dél-Dunántúli Piros, Palóc Piros, Rákóczi turistaút, Móricz Zsigmond turistaút), továbbá egyes kiemelt jelentőségű helyi útvonalakat. Eredendően a piros a legfőbb útvonalat jelöli ott, ahol nem vezet országos jelentőségű kék útvonal.

  A sárga és a zöld sáv jelzés pedig többnyire az előbbieken kívüli, helyi jelentőségű vándorutak jelzésére használatos. A színek sorrendje – éppen betűrend szerint – hagyományosan tehát rangsort is kifejez. Ritkán ugyan, de előfordul, hogy egy sávjelzés egy nála magasabb rendű sávjelzésből kiágazva indul el valahol a terepen, s nem valamely fő turista kiindulópontból. A hálózat fejlődése, valamint az alapelv, miszerint két azonos jelzésű út lehetőleg ne találkozzon ill. ne kerüljön egymáshoz közel, olykor felülírja a színek ezen eredeti szerepét. Így alakult pl. ki a sárga sáv jelzésű hosszútávú Szent Márton kulturális útvonal, a zöld jelzésű Vasfüggöny turistaút és a szlovák-magyar határ menti Északi Zöld vándorút. Sőt, a Kohász Kék útnak pl. csak egy része van kék sávval jelölve, az Országos Kéktúrával való csatlakozás zavarát elkerülendő. A kivételek tehát erősítik a szabályt – de leginkább azt, hogy az utak helyben való megkülönböztetése fontosabb elv a színek által tükrözendő rangsornál.  

 

Funkcionális mellékutak

A funkcionális mellékutak minden esetben a sáv jelzésről válnak le, színük azzal megegyezik

 Az álló kereszt jelzés jelöli a sávjelzésű utak legfőbb kapcsolódásait. Jelölhet két út közti átkötést, valamely útból kiinduló és abba vissacsatlakozó (rövidítő vagy hosszabbító) útváltozatot, vagy leágazásként bekapcsolhat egy fontos helyet az úthálózatba. Szükség esetén nem csak sávjelzések között alkalmazzák, s olykor jelölhet önálló útvonalat is valamely sávjelzéshez csatlakozva.

 A négyzet jelölés általában településre vezet, azonban így jelölik a szálláshelyre, közlekedési lehetőséghez vezető utakat is. Szabályos az üres és a teli négyzet jelölés is.

 A kör jelzés forráshoz, vízvételi helyhez vezet. Ebből a jelzésből is van üres és teli változat is.

 A háromszöget követve kilátóhoz, kilátó helyhez juthatunk el.

 Az omega jelzés barlanghoz vezet.

 Az L betű romhoz, várromhoz vezető utat jelől.

 Pecsét jelzéssel jelzik azokat a kisebb letérő utakat, amik általában egy országos jelentűségű túraútvonal mentén található pecsételőhelyhez vezetnek (pl. Országos Kéktúra)

 A T betű jelölheti a tanösvényeket. Nagyon sok tanösvény azonban saját jelölést használ.

 Ez pedig a körséta jele. Az út visszatér a kiinduló helyhez.  

 

Zarándokutak

Magyarországon jelenleg hat nagy, országos vagy nemzetközi jelentőségű zarándok útvonal kialakítása történt meg ill. van folyamatban.

 A nyugat-dunántúli Szt. Márton út könnyen beilleszthető volt az érintett térségek turistaút-hálózatába, így a sárga sáv turistajelzést kaphatta meg. (http://www.viasanctimartini.eu/hu)

 A Szt.Jakab út a nemzetközileg is szokásos sárga kagyló jelölést alkalmazza Budapesttől Lébényig és tovább az osztrák becsatlakozásig.(http://www.szentjakabut.hu)

 A Mária zarándokút m betű szerű jelzésével pedig maga is hálózatot alkot: a Mariazell-Csíksomlyó közti alap útvonalak lila m jelzést, az észak-déli fő útvonalak kék m jelzést kapnak, míg a hálózathoz csatlakozó, további helyi vagy térségi jelentőségű máriás útvonalak és útváltozatok rangsoruk szerint egyéb színeket vehetnek fel. (http://mariaut.hu)

 A Mátraverebély-Budapest-Mariazell közti Via Margaritarum - Gyöngyök útja jelzése sárga gyöngysor. (http://www.viamargaritarum.info)

 Az Esztergomot Máriagyűddel összekötő Magyar Zarándokút sárga kettőskeresztes nyíl jelzést kapott. (http://magyarzarandokut.hu)

 A Sárospatakot Kassával összekötő Szt.Erzsébet út piros virágszerű jelölést kapott, utalva Szt.Erzsébet történetére a rózsacsodával. (http://szenterzsebetut.hu)  

Nem gyalogos útjelzések

 Síút

  Kerékpárút    

Tematikus útvonalak

 Mátra bércein tematikus útvonal. Hossz: 55 km. Útvonal: Sirok – Kékestető – Galyatető – Mátrakeresztes – Muzsla – Szurdokpüspöki Érinti hazánk legmagasabb pontját és második legmagasabb hegytömbjét, országunk legmagasabban lévő kilátóját és a hozzá kapcsolódó felújított Galyatető Turistacentrumot. 98%-ban megegyezik a Mátra bércein teljesítménytúra útvonalával.

 A törökök nyomában tematikus útvonal. Hossz: 93 km. Útvonal: Diósgyőri vár – Fényes tető –Bükkszentkereszt –Latorvár – Kács – Cserépfalu – Várkúti th – Noszvaj – Kaptár kövek – Egri vár – Szarvaskő A túra az egykori török hadi és kereskedelmi utakon és azokat keresztezve halad. Itt nemcsak az elhíresült végvárakat keresheted fel, hanem ellátogathatsz a dél-bükki borvidékre, a noszvaji barlanglakásokhoz, számtalan különleges kaptárkőhöz, illetve vallási és spirituális zarándokhelyekre.

 A Bükk-fensík koronája tematikus útvonal. Hossz: 80 km. Útvonal: Lillafüred – Hollóstető – Sugaró – Nagy-mező – Fekete sár – Bél-kő – Bélapátfalva – Szalajka-völgy – Gerenna vár – Olasz kapu – Bánkút – Szentlélek – Garadna – Lillafüred A kerékpáros túra dupla koronát formázó útvonalon halad. A Bükk sajátos földrajzi szerkezetét kihasználva erőnlétednek megfelelően felkeresheted a fennsík és a túloldali völgyek látványosságait, a híres bükki „köveket”, a bélapátfalvai cisztercita apátságot, a szilvásváradi Fátyol-vízest, végezetül megkóstolhatod a garadnai füstölt pisztrángot is.

 Karsztbarlangok nyomában tematikus útvonal. Hossz: 40 km. Útvonal: Aggtelek – Jósvafő – Szádvár Az országhatáron is átnyúló körtúra középpontjában a nagyközönség által is látogatható karsztbarlangok állnak. Ezen barlangokhoz kötött tematikus útvonal felfűzi mind a magyar, mind a szlovák oldal egyéb látványosságait. Így Szelcepusztát, a Ménes-völgyet, a Szalamandra házat, és Szád várának romjait csakúgy, mint a szlovák karszt Szilicei-fennsíkját, Gombaszög és Domica elhíresült cseppköveit. Csak a túra fele vezet magyar területen.  

Zempléni gyümölcsút

 Sárga barack Vizsoly -S- Vilmány -S- Göncruszka -S- Gönc -P- Gönci patak -P- Telkibánya -P- Kányahegy alatt -P- Hollóháza -S- Füzérkomlós -S- Füzéri eá -S- Filkeháza -S- Pálháza 

 Zöld szőlő Sárospatak -Z- Bodrogolaszi -Z- Sárazsadány eá -Z- Vámosújfalu -Z- Tolcsva -Z- Erdőhorváti -Z- Komlóska -P- Újhuta

 Piros alma Vilmány -Z- Fony -Z- Mogyoróska -Z- Regéci vár -Z- Középhuta -Z- Újhuta -Z- Pálháza -Z- Vilyvitány eá -Z- Széphalom -Z- Sátoraljaújhely -Z- Alsóberecki -Z- Vajdácska -Z- Cigándi eá -Z- Sárospatak  

Egyéb jelzések

 Piros felkiáltójel A gyalogos és kerékpáros utak találkozásánál alkalmazzák, általában minden irányból. Feladata, hogy felhívja a figyelmet a keresztező forgalomra.    

Felhasznált írások: http://www.turistajelzes.hu/utak-es-jelzesek https://hu.wikipedia.org/wiki/Turistajelzések_Magyarországon http://www.turistamagazin.hu/fedezd-fel-az-uj-tematikus-utakat.html