Egyik kedvenc alföldi helyünk, mely minden évszakban tartogat valami igazán szépet. Ez most sem volt másképp, mikor egy kiadós havazás másnapján túráztunk a Kolon-tó környékén.
A 2019-es újév első túrájához nem akartunk nagyon messze utazni. Ráadásul a megelőző napokban jelentős mennyiségű hó is esett, így a közlekedési káosz legkisebb lehetőségét is el akartuk kerülni. Választásunk az egyik kedvenc alföldi helyünkre, a Kolon-tóra esett.
Kecskemétről indultunk autóval a közeli Izsákra, az autót a Mező utcai focipálya parkolójában hagytuk, majd a vasúti sínnel párhuzamosan elindultunk célunk felé.
Ami nem volt más, mint a táblán is szereplő Madárvárta, illetve a kilátótorony. Utunk az Aqua Colon tanösvény állomásai mellett haladt, majd becsatlakozott a sárga sáv jelzés is.
Meglepően nagy autóforgalommal találkoztunk, de érdekes módon majdnem minden autó mögé szánkó volt kötve, amiken kisebb-nagyobb gyerekek / felnőttek - időnként sikongatva - utaztak. Gyorsan meg is beszéltük, hogy a szánkón szívesen ülnénk mi is, de a családot nem biztos, hogy kitennénk egy hirtelen fékezésből adódó "hátsólökhárítórafelkenődés" veszélyének.
Letaposott és hókotróval jegesre kotort úton haladtunk 4-5 km-t. Hol tanyák mellett, hol telepített fenyvesben.
A fénykép csalóka, nem volt méteres hó, de 10-12 cm biztosan.
A reggeli indulás kalandos volt, mivel túratársam lekéste a kiszemelt vonatot, így viszonylag későn, 11 órakor tudtunk csak Izsákról elindulni. Ezért picit átterveztük az útvonalat, hogy még világosban érjünk vissza. A Matyótelepre nem mentünk el, hanem levágtuk az utat, megspórolva kb 2 km-t.
A sárga jelzésről letérve szintén telepített fenyvesen keresztül megcéloztuk közvetlen a madárles pallókon megközelíthető épületét.
A nyulak is szabályosan, a szekérúton közlekedtek.
A hó alatt fapalló található, ezen sétálva érhetjük el a madárlest, mely a Poszáta tanösvény egyik állomása.
Tartottunk egy rövid pihenőt. Előkerült a kávé, a tea sőt, még házi készítésű sajtostallérból is lakmároztunk. Azt kell mondjam, hogy az utóbbi idők egyik legjobb kávéját ittam a Kolon-tónál, és nem a kávé miatt.
A madárlestől kb. 800 méterre található a Bikatorok, ami 117 méteres magasságával egy valódi "hegy" a buckavidéken. Tetején áll egy 8 méter magas kilátó, amiről megcsodálhatjuk a környező buckákat, a fákat, az izsáki és fülöpszállási tornyokat.
Mivel idővel végül elég jól álltunk, úgy döntöttünk, megnézzük a kilátódombot is. Ehhez a sárga jelzést kell követni Soltszentimre felé kb. 1 km-en keresztül.
A domb a tóba benyúló földnyelv végén helyezkedik el, kitűnő kilátást biztosítva a vízre és az itt pihenő madarakra.
Az elég erős jeges szél miatt nem időztünk túl sokat a dombon, de megbeszéltük, hogy mindenképp visszatérünk tavasszal, amikor az éledő természet és a visszatérő madarak biztosan izgalmas órákat ígérnek.
Lassan visszafelé vettük az irányt, a sárga jelzést követve elhaladtunk a Madárvárta mellett. Az időnként előbukkanó napnak köszönhetően sikerült még pár igazán szép fotót is készítenünk a havas tájról.
Aki szeretné jobban megismeri a Kolon-tavat, keresse fel az alábbi weboldalt illetve Facebook oldalt:
https://www.facebook.com/KolonTo/
A tervezett útvonal:
