Jávorkút - 1.nap

Az idei nyár túrázás tekintetében nem volt túl mozgalmas, de azért nincs rossz kedvünk, mivel a július lakásvásárlással és költözéssel telt. A fárasztó festéssel, rámolással, takarítással eltöltött napokat azonban szerettük volna kipihenni. Általában ez nálunk nem fekvéssel vagy napozással történik, hanem bakancsot húzunk és túrázunk. A kezeinket már megdolgoztattuk, most jöhettek a lábak. [ADS] Célunk egy olyan hely volt, ahol igazán elzárkózhat az ember a civilizáció zajától, a mindennapok gondjaitól. Választásunk Jávorkútra esett. Jávorkút a Bükki Nemzeti Park területén, a Bükk fennsík legszebb részén, 685 méteres tengerszint feletti magasságon fekvő kirándulóhely. A hely a juhar régies elnevezésérõl, valamint az egész évben bővizű forrásról kapta nevét, amely a Bükk fennsík egyetlen karsztforrása.

 Jávorkút

 

A volt erdészeti település környékét, luc - és vörösfenyő-óriások, fenyvesek borítják, valamint a ritkaságnak számító úgynevezett "Svédfenyves", amelyet 1887-ben honosítottak meg a környéken. A varázslatos táj minden évszakban felejthetetlen élményt nyújt a pihenést, túrázást, kerékpározást, vadászatot kedvelők számára. Kezdetben a térség kincstári vadászközpont volt, s a tiszta vízű Jávor-forrás mellett kellemes pihenõhelyet nyújtott a megfáradt erdészeknek, vadászoknak. Ezt a nyugalmat, meghittséget látta meg Gróf Bethlen István, és az 1920-as évek végén megépítette a jávorkúti vadászkastélyt. Gróf Bethlen István földbirtokos, jogász, államférfi, régi erdélyi főnemesi család sarja, és egyben 1921-1931 között Magyarország miniszterelnöke volt. Hivatalból ideje nagy részét Budapesten töltötte, de rendkívül nagy szeretettel látogatott el a Bükkbe kikapcsolódni. A hely iránt érzett szeretetét kifejezve hozzá is járult a térség fellendítéséhez, így 1930 pünkösdjén, Bethlen 3.400.000 pengős beruházása révén, átadhatták a Lillafüredi Palotaszállót. Ugyan ez év őszén síugrósáncot is létesített, valamint az infrastruktúrát is fejlesztette, törekvéseinek egyik leglátványosabb eredménye a 12m hosszú Lillafüred - Hollóstető - Eger közúti alagút, melyet az utókor Bethlen kapunak nevezett el. Forrás: javorkut.hu

Térerőt, internetet ne is keressünk a környéken. Ide tényleg kikapcsolódni jöjjön az ember, felejtsen el minden mást. A környék felfedezését elsőként a jól ismert turisztikai látványoságokkal kezdtük. Úgy gondolom nem kell Lillafüredet senkinek sem bemutatnom. Egy teljes napot el lehet tölteni a Palotaszálló függőkertjében, a Hámori-tavon csónakázva vagy épp az Anna-barlang illetve a Szent István-barlang képződményeit csodálva. De ha gyerekekkel jön az ember, a kisvasutazás sem maradhat el.

 Hámori-tó

 Romantikázás a tavon. Vajon miért csak a fiún van mentőmellény? :)

Néhány óra sétálás után autóval visszaindultunk Jávorkút felé. Az újmassai úton található egy igen érdekes építmény. Első ránézésre mintha valami ősi perui rom előtt állnánk, azonban erről szó sincs. Az építmény nem más, mint  az 1804-1814-ig épült Fazola-kohó. Hazánk legrégebbi ipari műemléke. Mellette szabadtéri gépmúzeumban tekinthetők meg anno a Diósgyőri Vasgyárban használt hatalmas gépek.

 A Fazola-kohó

 

 Szabadtéri gépmúzeum

A kohó mellett egy geoládát is levadásztunk (GCMASS), majd indultunk szállásunk felé Jávorkútra. A területet egy erdészeti úton lehet megközelíteni, amit szabadon lehet Jávorkútig használni, azonban továbbmenni rajta autóval már szigorúan tilos. Egy gyors szendvics-ebédet követően rápillantottunk a Bükk térképre. Célunk egy rövid, bemelegítő séta volt a környéken, és persze egy újabb geoláda megtalálása. Egy laza 10km-es utat választottunk, mely a Létrási-vizesbarlangig vezet, majd a P jelzésen vissza.

 10km-es tervezett út

A barlangig ugyanazon az úton kell haladni, mint amin autóval érkeztünk, végig betonon követve a K majd a Z, végül a S sávjelzéseket. Érdemes megjegyezni, hogy ez a kék jelzés nem egyezik meg az Országos Kéktúra nyomvonalával. Ez a Bükki Kék, ami Eger és Miskolc között húzódik.

 Úton a Létrási-vizes barlang felé

 

Létrási-vizesbarlang 1982 óta fokozottan védett barlang a Bükk-hegységben. A Nagy-fennsíkon 558 és 575 m tszf magasságban, több bejárattal nyíló rendszer természetes szádája egy időszakosan aktív patak vizét nyeli el. Első szakaszában már az 1950-es évek elején jártak barlangkutatók, a végponti tóig azonban csak 1963-ban jutottak le. A triász időszaki mészkőben kialakult, labirintus jellegű járatok összhossza megközelíti a 3 km-t. 68 m mélyen lévő végpontját kis, 30 m³ térfogatú tó tölti ki, melynek vize a garadnavölgyi Margit- és Eszperantó-, valamint a szinva-völgyi Anna-, Soltészkerti- és Szinva-fő-forrásokban lát napvilágot. A végponton a továbbjutást szifon akadályozza. Az aknákkal tagolt, emeletes, cseppkődíszes, oldott formákban gazdag víznyelő a Létrás-tető – István-lápa alatt feltételezett nagy felszín alatti rendszer első szakasza. A lezárt, csak engedéllyel látogatható barlangban a közlekedést több helyen vaslétrák, vashidak segítik. Irod.: Lénárt L.: Létrási-vizesbarlang. In.: Székely K.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda, 2003 Forrás: termeszetvedelem.hu

 A barlang bejárata

A barlang mellett szintén található egy geoláda is (GCLETR). Rövid pihenőt követően visszamásztunk a műútra, majd pár száz métert visszafelé haladva lekanyarodtunk jobbra, ahova már csak P sáv haladt tovább. Innen már igazi turistaúton haladhatunk, erdőn-mezőn keresztül.

 P jelzésen haladva

Egy sorompót követően a kavicsos úton haladva nemsokára elhaladunk a Róka-Kút kifolyója mellett, aminek hűs vizével feltölthetjük kulacsunkat. Így tesznek azon kutatók is, akik a tisztáson található kutatóházat használják szállásként. Néhány évvel ezelőtt az épület még kulcsosházként is nyílván volt tartva, azonban ilyen státuszban már nem üzemel.

 Visszatekintve a Létrás-tetői kutatóházra

Hatalmasra nőtt vadvirágok és vadnövények között haladunk tovább a P sáv jelzésen. Nem úgy tűnik, hogy ez az útvonal lenne a Bükkben legnépszerűbb, az ösvény néhol alig-alig látható. Pár száz métert haladva egy éles jobb kanyar után a P jelzés rátér a Kühne Andor útra.

Kühne Andor, takarékpénztári hivatalnok, igazgató is a bükki turisták nagy öregje volt! 1875.01.02.-án született Miskolcon. (A valóságos születési dátum: 1874.12.28. A szülõk a honvédség miatt variáltak…) Az egyik alapítója, 1896-1900 között másodtitkára, 1901-1913 titkára volt a MTE Borsodi Bükk Egyletnek, majd a késõbbi Miskolci Bükk osztály elnökeként tevékenykedett még 1938-ban is. Az MTE választmányi tagja volt 1927-tõl. Feleségének nõvére volt Kaffka Margit írónõ. 1944.04.06.-án halt meg Miskolcon. Elévülhetetlen érdemeinek mementójaként róla nevezték el ezt a kedves útszakaszt 1971.05.16.-án az MVSC turistái. Az út svéd fenyvesi szakaszán egy félreesõ, csendes zugban emléktáblát is állítottak 1973.10.06.-án, melyre fia - Kühne Pál - kedves sorai kerültek: Öreg fáknak helyén Új sarjadék nõtt már, Füves ösvényeken Másik nemzedék jár, Régi nyomra ráhull az Idõk avarja, S mint kedves emléket Szelíden takarja. Nevét egy bükki barlang is viseli a róla elnevezett út közelében. A barlangot Bogsán Ákos kutatásvezetõ irányításával kutatták 1975-ben, és a barlangot sok vízfolyásnyommal teljesen tisztának, törmelékmentesnek találták. Mára a barlangot 18-20 méteresre mélyítették (Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1991) Forrás: eszaktura.hu

 Kühne Andor emléktáblája

Az emléktáblához körülbelül 2km-en kell haladnunk a P jelzésen, a svéd fenyvesekkel szegélyezett úton. A fenyvest magunk mögött hagyva egy rétre érkezünk, ahol egy már romos hodály várja, hogy a természet visszafoglalja a területet. Innen már hallani lehetett a fűkasza hangját, ami a Jávorkúton található fenyő csemetekert előtti területet szépítette. Már csak tényleg néhány lépés, hogy a 10km-es séta végén visszaérkezzünk szálláshelyünkre. Éppen vacsoraidőben érkeztünk vissza. Nagyon finom házias ízekkel dolgozik a panzió konyhája, és az adagokra sem lehetett panaszunk. Vadas húslevest és brassói aprópecsenyét ettünk. [ADS] Nem voltunk még eléggé elfáradva, így úgy döntöttünk még végigmegyünk a Jávorkúti tanösvényen, mely a panzió mellől indul és 4 km hosszan mutatja be a környék növény- és állatvilágát.

 Jávorkúti tanösvény

A K/ (per) jelzésen haladva elvileg 5 állomást kellett volna érintenünk, azonban mi csak 3 táblát találtunk meg. Vagy nem voltunk eléggé figyelmesek, vagy a rengeteg kidőlt fa egyike-másika már korábban maga alá gyűrte az állomásokat jelző táblákat. A tanösvény szintén nem tartozik a rendszeresen karbantartott turistautak közé, és a kidőlt fák is sok helyen nehezítik a közlekedést, de azért érdemes végig menni rajta. Ha másért nem is, a lemenő nap fényénél még nagyszerű fotókat készíthet az ember.

 Esteledik

Ez a közel 14 km-es séta a barlanghoz, illetve a tanösvényhez bemelegítésként szolgált a másnapi, 20km-es túrához, melyet a következő beszámolóban ismerhettek meg.

 10km-es túra a Létrási-vizesbarlanghoz, szintmetszet

 

 Jávorkúti tanösvény, szintmetszet

 

 

Megosztás: