Ki először jár Gyergyószentmiklóson, annak fel fog tűnni a várostól északra magasodó Csobot-hegy (1087 m) tetején álló két kicsi kápolna. Így voltunk ezzel mi is, mikor először megpillantottuk. Az elmúlt évek során úgy beleszerettünk a helybe, hogy kint tartózkodásaink alatt legalább egyszer mindig meglátogatjuk.
Ki először jár Gyergyószentmiklóson, annak fel fog tűnni a várostól északra magasodó Csobot-hegy (1087 m) tetején álló két kicsi kápolna. Így voltunk ezzel mi is, mikor először megpillantottuk. Az elmúlt évek során úgy beleszerettünk a helybe, hogy kint tartózkodásaink alatt legalább egyszer mindig meglátogatjuk.
Délutáni sétához vagy épp egy baráti eszem-iszom (szolid) dínom-dánomhoz mindenkinek ajánlom a hegy tetején csücsülő két kápolna környékét. Csodás panoráma, friss levegő és ha szerencsés időszakot fogunk ki, akkor a környező dombokon szebbnél szebb orchideákat is találhatunk. A hegyre több lehetséges úton (szekérúton) is feljuthatunk, de azért érdemes a jól bevált Kápolna-utcát választani, melynek már a neve is sokatmondó. Egyébként a piros kereszt turistajelzés is segít bennünket, hogy el ne tévesszük az utat. Bár ez most nem a reklám helye, de mégis megemlíteném, hogy még mielőtt lekanyarodnánk a Kápolna-utcába, a saroktól nem messze van egy boltocska, ahol ínycsiklandóan finom pityókás kenyeret árulnak. Aki itt jár, annak mindenképp ki kell próbálnia. Nos, miközben haladunk északi irányba az út is egyre sunyibban kezd emelkedni, de cserébe a Gyergyóra nyíló panoráma gyorsan kárpótol.
Gyergyó feletti gyümölcsös
Virágtenger június elején
Jobbra magasodó Pricske, mely a Ditrói-hegycsoport legmagasabb tagja
Utunk egyben keresztút is, melyet 2012-ben szenteltek fel és egy-egy stációjánál Krisztus szenvedésére emlékezhetünk. A helyiek Szent Anna-búcsú idején éneklés és imádkozás mellett zarándokolnak el a kápolnákhoz.
A keresztút egy szakasza
Fölfelé menet a táj szépségével nehéz betelni, hiszen május-júniusban virágtenger fogadja az ide látogatókat. Folytatva utunkat még néhány meredekebb emelkedő leküzdését követően felérünk a csúcsra. A székely időjárás szeszélyeitől függetlenül mindig teljes pompájában vagy épp misztikumában találjuk a magyar és az örmény római katolikus kápolnákat.
A magyar és örmény római katolikus kápolna egy enyhe januári napon
Az örmény kápolna egy hűvös júniusi napon
Felhőbe vesző csúcsok
A történelem hasábjain az olvasható, hogy az örmény kápolnát a XIII. században, míg a magyar társát, 1678-ban emelték. Erről árulkodik a Szt. Anna kápolna homlokzatára kihelyezett emléktábla is, melyen a következő mondat áll:
Fájó történelmi emlék
Sajnos a cross motorosok könnyen belerondíthatnak e nyugalommal teli helybe
Ha kellő magányban és csöndben érkezünk, mint ahogy mi tettünk az egyik utunk során, akkor megfigyelhetjük, hogy Isten más teremtményei miként játszanak el a kápolna a tetején. Mivel a friss levegőtől és mozgástól könnyen megéhezik az ember, érdemes egy jóféle hagymás, zsíros kenyeret elfogyasztani vörösbor vagy épp pálinka kíséretében, miközben a Görgényi-havasok mögé lebukó napocskát csodáljuk.
Barázdabillegetők