Székelyföldre érve, a magas hegyeket, sziklás ormokat megpillantva bárki lelkében feltámad a Vándor. Hát még ha emberünk eleve vándor lélekkel született, első pár igazi kiscipőjével együtt kezdte nyűni első katicás vagy dinoszauruszos hátizsákját – de most négy fal között éli felnőtt életét?! Nagyon könnyű így abba a hibába esni, hogy szívünket követve nekivágunk a legvonzóbb oromnak – miután az elkövetkező napokat izomláztól, húzódásoktól nyögve tölthetjük. Talán mégis érdemes megfontolnunk egy lazább, de nem kevésbé látványos túrát…

A Panoráma-körtúra kezdete: út fel a Gac-tetőre

Gyergyószentmiklósról a Gyilkos-tó irányába indulva, a Vároldalhoz érve, ha jobbra kanyarodunk, a Békény-patak hídján áthaladva máris megtaláljuk a sárga jelzést. (Ezt a jelzést egyébként ottlétünk után nem sokkal újra festették, ami, valljuk be, nagyon ráfért. A biztonság kedvéért azért érdemes megjegyezni, hogy a Csíszér utcához érve, ha nem látszana a sárga jelzés, térjünk le jobbra, hacsak nem akarunk inkább másfele menni, a Gac-tetőt elkerülni.) A jelzés nemsokára kivezet minket a házak közül, ahol élesen jobbra kanyarodva meredeken visz fel a gerincre.

Panoráma a Gyergyói-medencéről

A nehezén túl is vagyunk. Most már nyugodtan megcsodálhatjuk a medencében a mit sem sejtő Gyergyószentmiklóst. A látvánnyal betelve ne feledjünk a lábunk elé nézni: olyan élő drágakövekkel találkozhatunk, mint a Fehér sarkvirág, Terebélyes harangvirág, Hólyagos és Rojtos tárnics, Nagy pacsirtafű, Piros pozdor, Szúnyoglábú bibircsvirág, vagy a Piros mécsvirág. (Hosszú út áll még előttünk és a védett növények gyűjtése komoly bírságot vonhat maga után: bármennyire is különleges, ne szedjük le a virágot!)

1. Rojtos tárnics (Gentiana ciliata),2. Szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea),3. Fehér sarkvirág (Platanthera bifolia),4. Nagy pacsirtafű (Polygala major),5. Piros pozdor (Scorzonera purpurea),6. Terebélyes harangvirág (Campanula patula)

A sárga jelzést a zöldellő hullámokon át követve érünk a Kovács kútjához, itt csatlakozik utunkhoz a kék kereszt, mely szintén Gyergyószentmiklósról jön. Ezt követően utunk a Borzóka-tetőre (1200m) visz, melyet nem mászunk meg teljesen. A két jelzés itt ismét különválik: a kék kereszt a Súgó-barlang felé visz tovább, mi pedig nyugatnak fordulunk a sárga jelet követve és utunkat a Harcos-tető irányába vesszük.

Szigorú tekintetű túristajelzés a Borzóka-tető közelében

Itt pedig, kedves Olvasó, beismerést kell tennünk: az út oldalában megláttuk a Szt. Rozália kápolnát a Kápolna-tetőn (944m), elcsábultunk és letértünk az útról. Ez a terület már Tekerőpatak településhez tartozik, végül mi is erre mentünk le. Mentségünkre szóljon, hogy a XVII. századi pestisjárvány áldozatainak emlékére emelt kápolna nem csak hangulatos, kedves pihenőt jelentett: vargányával is megkínálta a fáradt vándort.

A Szt. Rozália kápolna és egy keresztény lelkületű bádoggomba (erről sajnos nem tudtuk, mi lehet)

Mindent egybevetve látványos, hangulatos sétát és fontos tapasztalatokat tudhatunk magunk mögött: nem kell magasra másznunk a szép kilátásért, különleges látnivalókért; egy egészséges, napsütötte pöffeteg furán kielégítő látványt nyújt (még tehénkoponya mellett tálalva is); és legfőképp: mindig, MINDIG vigyen magával a vándor sapkát és naptejet, mert nincs az a terepszínű gúnya, ami elrejtené, ha a feje élénk ciklámenben virít. Ámen.

Útravalóul: a hírhedt pöffeteg