Székelyföldi barangolásaink egyik legemlékezetesebb és egyben legszebb helyszíne a Hagymás-hegység déli vonulatát ékesítő Egyes-kő (1608 m). Ha szép időt fogunk ki, akkor már Csíkszentdomokos felé közeledvén is kiszúrhatjuk az északkeleti látóhatárt ékesítő Nagy-Hagymás-Egyes-Öcsém sziklabérceit. Ezt látván a bakancsos turisták akarva-akaratlanul is elindulnak, hogy felfedezzék mi kincset rejthetnek vajon e magaslatok.

A több napos esőzést követően egy napra ismét felmentünk a Mátrába, hogy a kellemes 22-23 fokban egy közepesen nehéz 17 km-es túrán átmozgassuk magunkat. Az indulást Galyatetőről terveztük, hogy leereszkedjünk Szuhára (Mátraalmásra), majd visszakapaszkodjunk Mátraszentlászlóra a Vöröskő kilátóhoz. Ezt követően érintjük a Háromfalu templomát, Piszkéstetőt, majd visszaérkezünk Galyatetőre.

Turistajelzést már minden kiránduló, túrázó látott. Biztos felmerült már bennetek is a kérdés: van jelentése a színeknek és formáknak? 

Az Országos Kéktúra I. szakaszát júniusban teljesítettük 3 nap alatt. Az osztrák határtól egészen Sárvárig, közel 70 km-en át vezet a kék jelzés, rengeteg szép és történelmileg is jelentős helyet érintve. 

Én rendszerint a nyugisabb, fotózgatós túrákat szeretem, de itt volt az ideje kipróbálni, hogy milyen egy teljesítménytúra. Nem voltunk igazán felkészülve, a hosszú téli napokon nem sokat mozogtunk, így csak a 18.7 km-es S szakaszra neveztünk be egy kollégámmal.

Nem múlthat el október úgy, hogy ne kiránduljunk a sárguló-barnuló őszi erdőben. Már tradíció, hogy ilyenkor a Mátrában töltünk néhány napot, és a jól ismert látványosságok és turisztikai célpontok mellett egy közepes hosszúságú túrát is beiktatunk.

Jávorkúti kiruccanásunk második napja tartogatta az igazi izgalmakat, már ami a túrázást illeti. Kinéztünk még otthon egy közel 20km-es kört. Miskolc-Ómassa érintésével megnézzük a kápolna romjait Szentléleken, majd Látó-Kövek gyönyörű panorámát ígérő szirtjei után felkeressük a Jókai emlékművet.

Célunk egy olyan hely volt, ahol igazán elzárkózhat az ember a civilizáció zajától, a mindennapok gondjaitól. Választásunk Jávorkútra esett.

Korábbi túráink alatt már bebizonyosodott, hogy a napi 15-16 km-es szakaszok a legideálisabbak számunkra. Könnyed tempóban tudunk haladni, többször megállhatunk nézelődni, fotózni, megismerni a tájat, a településeket ahol épp haladunk. Ezért - közel 1 év után folytatva a Kéket - ismét úgy döntöttünk, hogy a 17. szakaszt, ami 40 km-en keresztül tekereg a Börzsönyben, 3 napra bontva teljesítjük.

Elég ritka, hogy október utolsó hétvégéjén 23 fok fölé emelkedjen a hőmérő, de már napok óta ilyen híreket hallottunk. Azt terveztük, hogy egy másik szakaszt járunk be a Kékből, a Nagymaros - Nógrád szakaszt. Az élet úgy hozta (pénz,máv,közlekedés,idő...), hogy el kellett végül halasztanunk ezt a túrát. Helyette ellátogattunk a Mátrába.