Fotóstúra
2015. 08. 24., h – 09:19
kornel

A több napos esőzést követően egy napra ismét felmentünk a Mátrába, hogy a kellemes 22-23 fokban egy közepesen nehéz 17 km-es túrán átmozgassuk magunkat. Az indulást Galyatetőről terveztük, hogy leereszkedjünk Szuhára (Mátraalmásra), majd visszakapaszkodjunk Mátraszentlászlóra a Vöröskő kilátóhoz. Ezt követően érintjük a Háromfalu templomát, Piszkéstetőt, majd visszaérkezünk Galyatetőre.

A több napos esőzést követően egy napra ismét felmentünk a Mátrába, hogy a kellemes 22-23 fokban egy közepesen nehéz 17 km-es túrán átmozgassuk magunkat. Az indulást Galyatetőről terveztük, hogy leereszkedjünk Szuhára (Mátraalmásra), majd visszakapaszkodjunk Mátraszentlászlóra a Vöröskő kilátóhoz. Ezt követően érintjük a Háromfalu templomát, Piszkéstetőt, majd visszaérkezünk Galyatetőre. Nem sokkal fél kilenc után érkeztünk meg az 1939-ben átadott Nagyszálló parkolójába Galyatetőre. A tetőt sok jelzett turistaút szeli át, vagy épp indul el, köztük az Országos Kéktúra is. Akár több napra is érdemes megszállni Galyatetőn, és csillagtúrákon bejárni a Mátrát.

 A Nagyszálló egykoron

Gyors reggelizést követően úgy gondoltuk, hogy megnézzük a Péter-hegyese kilátót, amit 2014-ben újítottak fel. Tavaly ősszel már jártunk itt, de akkor még építési terület volt a kilátó környéke. Sajnos most sem jártunk sikerrel. Felkapaszkodva a kilátó mellé, csak a lelakatolt kapukkal találkoztunk. Se személyzet, se információs tábla, semmi. Utólag, a neten kutakodva sem találtunk semmi érdemlegeset. Reméljük, hogy azért hamarosan látogathatóvá válik ez a szépen felújított építmény, melynek tetejébe 3 kis szobát, un. bivakszállást is terveztek.

 A felújított Péter-hegyese kilátó

Visszaereszkedtünk a hotel mellé, majd elindultunk balra. Egy jellegzetes kettéágazó törzsű fán sok más turistajelzés mellett megpillantottuk a zöld kört is, amit követnünk kellett. A jelzés a sífelvonó sávját keresztezve indult párhuzamosan a zöld háromszöggel. Hamarosan kereszteződéshez érkeztünk. Itt találkozott a zöld háromszög és kör, a piros háromszöggel és a piros körrel.

 Zöld kör jelzést követtük

Néhány száz métert ereszkedve haladtunk. Kicsit nehezítette az utat, hogy az elmúlt napok esőzései sártengerré változtatták az ösvényt, itt-ott vízátfolyásokon kellett átgázolni. Az út jobb kanyart követően egy erdészeti útba torkollott, majd bal kéz felé megpillantottuk a Werbőczy-forrást.

 Werbőczy-forrás emlékköve

Werbőczy István nádor 1504-ben kezdte összeállítani a Hármaskönyvet (Tripartium). Lényege: a korabeli Magyarország jogi szabályainak és szokásjogainak összegyűjtése, rendszerezése és írásba foglalása.

Az 1514-es országgyűlés elfogadta, a király aláírta, de a királyi tanácsban ülő bárók nem akarták a köznemeseket is bevonni a kormányzásba, ezért a törvénnyé emelését és bevezetését elszabotálták. Werbőczy ezután saját költségén Bécsben kiadatta és eljuttatta a vármegyékhez, ahol a bíróságok használni kezdték. A Tripartitum a magyar szokásjog meghatározó gyűjteménye, és egészen 1848-ig használatban volt. Egyes passzusai a második világháború végéig érvényben voltak. Forrás: Wikipedia

 Úton Szuha (Mátraalmás) felé

Utunkat tovább folytattuk Szuha felé a zöld kör jelzést követve. Egyszer csak egy érdekes fát vettünk észre, amiből mintha "kinőt volna valami". Közelebb érve nagy lett a meglepetés: egy komplett légkábel darab állt ki az egyik fa törzséből. Na ilyet se láttunk még! Talán a légkábel "kidörzsölte" a fa törzsét jónéhány évvel ezelett, a fa pedig növekedés közben körbeölelte a kábelt, a seb begyógyult,  és a kábel egyszerűen pedig a fa részévé vált.

 Kábel "nő" a fából

Az út kb. 500-600 méteren keresztül az erdészeti úton haladt, majd jobbra visszakanyarodott az erdőbe. Tovább ereszkedtünk 800 méterről 650 méterre, amikor ismét találkoztunk a zöld háromszög jelzéssel. Sűrű, zöld avarban gázoltunk, így értük el Mátraalmás határát. A falut már a piros kereszt jelzésen haladva közelítettük meg. A falu határában van egy focipálya, hangulatos tűzrakóhellyel és fedett pihenővel. Valamint van a közelben egy geoláda is, amit érdemes lehet felkeresni. (GCMAAL)

 Focipálya Mátraalmás határában

Mátraalmás - korábbi nevén Szuha - egy ma már csökkenő lakosságú, de korábban virágzó település. Leginkább betelepült szlovákok lakták, akiknek a megélhetést az üveghuta és a szénbányászat jelentette.

 Mátraalmási harangláb és az önkormányzat épülete

Leültünk a közeli padra egy kicsit pihenni, és nézelődni. Nagyon takaros és szépen rendben tartott a tér, az információs tábláról megismerhetjük Szuha történelmét is. (http://matrahegy.hu/telepulesek/matraalmas) Innen egészen Mátraszentlászlóig a kék kereszt jelzésen vezet az út, folyamatosan emelkedve. Összepakoltunk, és elindultunk. Az út egy darabig egyenletesen halad 650 méter magasságban. Balra a piros háromszög jelzésen letérhetünk a Galyavár romjaihoz, ami a Várak a Mátrában mozgalom egyik állomása is. Ha tovább haladunk a kék kereszt jelzésen, érintjük a Sárkány-kutat, később a Bükkfa-kutat is. Ezen források egyike sem iható. A Bükkfa-kút mellett indul egy ösvény Orosz Mátyás Várához is, ami szintén az előbb említett mozgalom egy másik állomása. A kék jelzés keresztezi a Legyendi-patakot majd élesen jobbra kanyarodik. Meredekebb emelkedő következik, felkapaszkodunk egészen 770 méter magasságra. A jelzés elkanyarodik balra, de mi jobbra tartottunk és felkapaszkodtunk a korábbi sárga kereszt jelzés és a műút kereszteződésébe, ahol egy kopjafa is áll. Kicsit megviccelt minket a térkép, mert a sárga jelzéssel nem találkoztunk, azonban az új, frissen kijelölt Mátra bércein tematikus út jelzésével igen. Ezen jelzést és a kék háromszöget követve kapaszkodhatunk fel a Vöröskő kilátóhoz.

 A 2005-ben felújított Vöröskő kilátó

A kilátóból nagyszerű panoráma nyílik a Mátrára, de tiszta időben a Tátráig is ellátni. Mivel közel van Mátraszentlászlóhoz, elég forgalmas és népszerű helynek számít. Nekünk is várakoznunk kellett egy keveset, hogy feljussunk nézelődni. De a várakozást kellemes falatozással és geoládázással (gcmszt) töltöttük.

 Kilátás a Vöröskő kilátóból

 

   

 Ilyen volt a kilátó

 

 A névadó kövek egyike. Forrás: geocaching.hu

 

A nézelődést követően a sárga sáv jelzésen indultunk a település felé. Hamar elhagytuk az erdőt, és a falu határába, a játszótérre érkeztünk.

 Mátraszentlászló - Fiskalitashuta

A következő állomásunk a Háromfalu temploma volt. A Mátraszentlászló tábla mellett elkanyarodtunk jobbra, és a műutat követtük jó egy kilométeren keresztül. Elhaladtunk nyaralóházak és a sípark mellett is.

 A sípark víztározója

A sípark után kevéssel balra kell fellépcsőzni a kék háromszög jelzésen a Háromfalu templomáig.

 Háromfalu temploma

 

Mátraszentimre, Mátraszentistván és Mátraszentlászló temploma. A Felső-Mátra legöregebb temploma, amelyet 1942-ben szenteltek fel, Hevesy Sándor egri építészmérnök tervei alapján épült. Alapkövét 1938-ban helyezték el a három falu között lévő Sztepán-réten, a Kút (Narád)-hegy oldalában. Anyaga terméskő, rusztikusan rakva. A főoltárkép a templomépítő Szt. István királyt ábrázolja, Kátai Mihály egri festőművész alkotása. A templom azért került erre a külterületi magaslatra, mert a három falu számára készült, azonban nem tudtak megegyezni: hol épüljön fel, ezért az egri érsekség úgy határozott, hogy mindhárom falutól egyenlő távolságra legyen. Gyalogosan a templomot a Mátraszentimre - Mátraszentlászló közötti K+ ( kék kereszt ) jelzésű turistaúton kereshetjük fel. Búcsúja augusztus 20-án Szt. István király tiszteletére van. Szentmise minden vasárnap 11 óra előtt 5 perccel. Forrás: matrahegy.hu

A templom mögötti terület szinte már teljesen beépült nyaralóházakkal. Egy kék nyomóskút vizével megtöltöttük kulacsainkat, ittunk egy kevesett, majd visszamentünk a műútra. Néhány perc sétálás után megérkeztünk a Bőgős-rétre. Ha épp nincs tűzgyújtási tilalom, nagyon szép környezetben, kijelölt tűzrakóhelyeken süthetjük meg pecsenyénket, szalonnánkat. Pár éve mi is így tettünk, mikor Mátraszentimréről indultunk túrázni. (írásunk: http://vandorbot.hu/matraszentimre-galyateto-szalajkahaz-matraszentimre/)

 Bőgős-rét

Nagyjából 3.5 km volt még hátra a túrából, hogy visszaérkezzünk Galyatetőre. A Bőgős-rétről a piros sáv jelzésen indultunk tovább Piszkéstető irányába. Ez a szakasz elég meredek és kb. 600 méter hosszú, és 100 méter szintet kell legyőzni. A piros sáv jelzés a tetőn találkozik az Országos Kéktúra útvonalával és a Mátra bércein tematikus úttal is.

 A Piszkéstetői Obszervatórium

Az Obszervatórium 2015. április 1-étől ismét látogatható, de csak csoportoknak. Részletek itt olvashatók: http://www.konkoly.hu/latogatas.shtml Az utolsó kilométereket már laza tempóban, a kék sáv jelzést követve tettük meg. Az egyik kanyarban nem kis meglepetésünkre összetalálkoztunk egy régi - még általános iskolai - ismerőssel is. Pár mondatot váltottunk, megbeszéltük ki merről jött, merre tart, majd elköszöntünk. Kicsi a világ :)

 Az utolsó kilométereken Galyatető alatt

Hamarosan még több ember jelent meg az ösvényeken, ahogy közeledtünk Galyatető felé. Az ösvényt felváltotta a műút, majd elértük újra a Péter-hegyese kilátót. Reménykedtünk, hogy reggel csak túl korán érkeztünk, de most is zárva találtuk. Hazafelé még megálltunk Mátrafüreden, hogy bevágjuk a jól megérdemelt lekváros-mogyorókrémes palacsintákat. A patakpartra is lementünk még, néhány sziklás-patakos fotót készíteni, majd 6 óra körül hazaindultunk.

 Hosszú záridő, ND szűrő és állvány